Ari Folman-David Polonsky: Anne Frank naplója

"Anne Frank naplója az egyik legnagyobb példányszámban eladott könyv a világon. A képregényváltozatot a napló első megjelenésének 70. évfordulójára időzítette az Anne Frank emlékét őrző svájci alapítvány."

A Park kiadónak köszönhetően megjelent Anne Frank naplója képregény formába és úgy gondoltam itt az ideje elolvasni.
Az eredeti mű nekem kimaradt, de mindig piszkálta a fantáziámat, hogy milyen lehet. 
Nem bántam meg és nekem így, ilyen kivitelezésbe fogyaszthatóbb volt. Az illusztráció pedig igényes lett és tetszetős.

Értékelés: 5/4

Kiadó: Park, 2018

Molnár Dorka: Esküszöm, hogy rosszban sántikálok

"Azok ​a nők, akiknek ezt a könyvet szántam, pontosan tudják, hogyan kell túlélni. Lehet, hogy még csak lányok, de tudják, mit akarnak, és még fontosabb: hogy mit nem. Túléltek szakítást, szívtörést, válást, vizsgaidőszakot, magányt, döntésképtelenséget, kirúgást, háztartási katasztrófát, másnaposságot, elaludt nyakat és elaludt hajat, legalább egy fajta diétát, szúrták már őket hátba, tévedtek már el, bántottak már meg olyanokat, akiket szerettek, és mégis kihúzott háttal állnak, bátran – néha vakmerően – alkotnak véleményt, formálják a világot, ami formálja őket, és igyekeznek pozitívan gondolkodni. Nem hiszem, hogy szükségetek lenne kézen fogva vezetésre, de mindenkinek szüksége van a közösség érzésére, hogy tudja, hogy nincs egyedül azokkal az akár apró-cseprő mindennapi problémákkal, amik konstans döntéshozatali helyzetben tartanak minket, az életünk minden területén. Ez inkább habkönnyű, modern füveskönyv, mint kinyilatkoztatás, a saját tapasztalataim csokorba gyűjtése, ami remélem nem csak hasznos, de meg is tud mosolyogtatni."

Hihetetlenül jópofa ez a könyv, biztos leveszem még a polcomról néhányszor.
Kikapcsolt, szórakoztatott, vannak benne nagy életigazságok is.
Olvassátok, csak ajánlani tudom.


"Nem azért utazunk, hogy megszökjünk az életből, hanem hogy az élet ne szökjön meg belőlünk. "

Értékelés: 5/4,5
Kiadó:Publio, 2014

 

Camilla Lackberg: A boszorkány

"A négyéves Linnea eltűnése egy fjällbackai tanyáról mindenkiben fájdalmas emlékeket idéz fel. Harminc évvel ezelőtt ugyanis épp ezen a helyen veszett nyoma egy másik kislánynak, akit később holtan találtak. A meggyilkolásával két tizenhárom éves lányt vádoltak, de mivel kiskorúak voltak, megúszták a börtönbüntetést. Csupán véletlen, hogy Linnea pont akkor tűnt el, amikor egyikük, az azóta világhírűvé vált Marie Wall színésznő visszatért a városba, hogy filmet forgasson?
Noha Patrik Hedström valószínűtlennek véli, a nyomozócsoport elkezdi kivizsgálni, lehet-e összefüggés a két eset között. Ebben segítségükre van Erica Falck is, aki régóta dolgozik a harminc évvel ezelőtti bűntényről szóló könyvén. Megkezdődik a hajtóvadászat, ám a helyieken eluralkodó félelem többet követel: boszorkányüldözést. Márpedig annak több évszázados hagyományai vannak errefelé…"

Nagyon vártam az írónő újabb könyvét, mert mindig egy jó kikapcsolódás és a jobb fajta skandináv krimik közé tartozik.
Amennyire vártam akkora csalódás lett, talán ez lesz az év csalódása nekem könyvek terén.
Leginkább az nem tetszett, hogy beleszőtte az aktuálpolitikát és ráadásul elég mélyen belement, néha már azt éreztem, hogy elfelejtette, igazából ez egy krimi. Nem lett volna ez rossz, enélkül a szál nélkül.
Ezek után nem biztos, hogy epekedve fogom várni a következő könyvét, meglátjuk...


Értékelés: 5/2,5
Kiadó: Animus, 2018
Fordította: Dobosi Beáta

Antoine Laurain: A piros notesz

 

 

"Egy szép párizsi reggelen Laurent Letellier épp a könyvesboltja felé igyekszik, amikor az utcán elhagyott női táskát talál.
Nincs benne semmi, amiből kiderülhetne, kié, ám annál több személyes holmit rejt: fotókat, hajcsatot, egy üveg parfümöt, dobókockákat, mobiltelefon-töltőt, Patrick Modiano egyik regényét és egy feljegyzésekkel teli, piros noteszt. Miközben Laurent a noteszt lapozgatja és az ismeretlen nőtől származó feljegyzéseket olvasgatja, egyre erősebbé válik benne az elhatározás: meg kell találnia a táska tulajdonosát. Kitartó nyomozása szép lassan szerelmi fogócskává alakul, amely nemcsak az ő, de a titokzatos ismeretlen életét is fenekestül felforgatja…"

Szerettem ezt a történetet. Egyszerű, gyorsan haladós, mégis ad valami pluszt. Ráadásul könyvekről is szó esik, külön pozitívum. 

A másik amit szerettem, hogy nagyon jól átadja a párizsi hangulatot és igazi kikapcsolódást nyújt.

Ki is vettem a könyvtárból a szerző első könyvét, nagyon kíváncsi leszek.

Értékelés: 5/4,5

Kiadó: Park, 2018

Fordította: Kiss Kornélia

Mel Sherratt: A lányok a szomszédból

"Egy MÁR halott. Egy MÉG nem.
Egy meleg, tavaszi estén öt tini találkozik egy városi parkban. Csak négyen jönnek ki élve. Fél évvel a tizenöt esztendős Deanna Miller halála után valaki üldözőbe veszi a Stockleigh-i tizenéveseket, és elvetemült támadások sorozata rázza meg a kis közösséget. Deannáért állnak bosszút? Vagy többről van szó? Eden Berrisford nyomozó versenyt fut az idővel, hogy elkapja a támadások mögött álló aberrált alakot. Ám amikor az unokahúga, Jess Mount tűnik el, személyessé válik számára az ügy…
Az emberrabló Jess életét fenyegeti. Vajon sikerül Edennek megmentenie az unokahúgát? Vagy Stockleigh lakói kénytelenek egy újabb lányukat meggyászolni?"

Nem nyerte el a tetszésem ez a könyv, a fülszöveg alapján jobbra számítottam. Ez egy nagyon gyenge thriller volt. Nincs is értelme rá szót vesztegetni.
Csak annak ajánlom, aki bátor és van türelme.

Értékelés: 5/2
Kiadó: Művelt Nép, 2018
Fordította: Debreczeni Kinga

Harlan Coben: Ne engedj el

"Napoleon ​"Nap" Dumas New Jersey-i kisvárosi detektív egész világa romba dől, amikor gimnazista korában ikertestvérét, Leót és Leo barátnőjét, Dianát holtan találják a vasúti síneken, majd szerelme, Maura szakít vele, hogy aztán minden magyarázat nélkül kámforrá váljon. Mi történhetett ezen a tragikus napon? Lehetséges, hogy a két sötét rejtély összefügg, vagy csupán a vak véletlen tette tönkre Nap életét? 

Tizenöt évvel később Nap megdöbbentő jelre bukkan, amikor egy rendőrgyilkosság helyszínén megtalálja Maura ujjlenyomatát. Az áldozat, Rex Canton ráadásul nemcsak közös osztálytársuk volt, de Leóval együtt egy titkos diákkör tagja is. A szálak mindinkább összekuszálódnak, amikor a társaság egy újabb tagjának vész nyoma. Napben gyanú ébred: talán csak nem ahhoz az elhagyatott katonai bázishoz van köze a szörnyűségeknek, amely iránt a kör tagjai élénken érdeklődtek?
Ahogy Nap egyre mélyebbre ás a múltba, válaszok helyett újabb és újabb nyugtalanító kérdések buknak a felszínre. Valakik mindenáron meg akarják akadályozni, hogy fény derüljön ama bizonyos nap titkára – talán, mert hátborzongatóbb, mint azt Nap legrémesebb álmaiban gondolta volna…"


Kellett már egy új Coben a lelkemnek, még mindig ő az egyik kedvenc íróm.
Ebben az új könyvében is megkaptam azt, amit eddig. Gördülékeny, olvasmányos, izgalmas, se túl hosszú, se túl rövid és sikerült kitalálnom azt is, hogy ki a főmumus. Tetszett az is, hogy belecsempészett egy kis szerelmi szálat, így volt kerek egész.
Aki egy jó krimire vágyik, annak csak ajánlani tudom. Nagyon várom a következőt.

Értékelés: 5/4
Kiadó: Jaffa, 2018
Fordította: Holbok Zoltán

Vágyaim listája

"A vidéki kisvárosban élő rövidáruboltost, Jocelyn Gourbette-et egy nap hatalmas szerencse éri: nyer a lottón. Bármit megvehetne magának, amit csak akar, őt mégis az foglalkoztatja, nem éppen most veszít-e el mindent, ami fontos volt számára."


Témából adódóan azt gondolnánk, hogy ez egy sablonos történet lesz, de nem az.
Könyvünk főszereplője nyer a lottón és egészen egyedi módon kezeli a helyzetet. Ki ne gondolkodott volna már el azon, hogy mi lenne, ha nyerne. Az viszont kevés embernek jut eszébe, hogy mi lenne, ha félretennénk és átgondolnánk mi is legyen, ahogy Jocelyne is teszi.
A végkifejlet viszont meglepett, egyáltalán nem erre számítottam és az is váratlanul ért, hogy végül ez nem egy vidám történet lett.
Elgondolkodtató és van benne tanulság bőven, úgyhogy mindenképp érdemes elolvasni. A rövidsége is tetszett, nekem így volt kerek egész. Sokáig velem lesz még ez a történet.


Értékelés: 5/4
Kiadó: Park, 2014
Fordította: Tóth Réka

Mary Higgins Clark: Téged nem lehet elfelejteni

"A ​The New York Times No. 1 bestsellerében egy manhattani baleseti sebészt a kisfia szeme láttára ölnek meg egy játszótéren. Öt év elteltével a gyilkos még mindig szabadlábon van 
Amikor Laurie Moran férjét brutálisan meggyilkolták, csak a hároméves Timmy látta az édesapja gyilkosának arcát. Az átható kék szempár még öt évvel később is kísérti álmában Timmyt.
Laurie-t még nagyobb félelem nyomasztja a gyilkos fenyegetése, amelyet odakiáltott a fiának, miközben elmenekült a helyszínről: Mondd meg anyádnak, ő lesz a következő, utána pedig te jössz
És az asszonynak most ismét gyilkossággal van dolga, ezúttal egy megtörtént, de megoldatlan bűnügyekkel foglalkozó tévésorozat producereként."


Valahogy nem nyert meg magának. Ez is egy sorozat, lehet, hogy majd egyszer folytatni fogom, de most túl sok az engem érdeklő könyv, hogy beleférjen egy annyira nem nyerő könyv.

Pedig a történet maga jó, de a stílusa valahogy nem az igazi és nekem sok pluszt és maradandót nem adott.

Értékelés:5/3
Kiadó: XXI. Század, 2016
Fordította:Simonyi Ágnes

Stefan Ahnhem: A fantom

"Egy technikatanár saját tantermében lesz brutális gyilkosság áldozata. A gyilkos egy 1980-as évekből származó osztályképet helyez a holttest mellé, amelyen az áldozat arcát fekete tussal áthúzta.
Fabian Risk évekig a stockholmi rendőrség alkalmazásában állt, most pedig családjával hazatér szülővárosába, Helsingborgba. Ám alig érkeznek meg új házukhoz, főnöke máris megjelenik, és bevonja őt a nyomozásba: az áldozat ugyanis Fabian egyik régi osztálytársa. De hamarosan kiviláglik, hogy a technikatanár korántsem az utolsó áldozat, a gyilkosság pedig egy ördögi pontossággal kitervelt gyilkosságsorozat része."




Régóta olvasok krimit, beleértve a skandináv krimiket is, de ilyen még nem került a kezembe.
Először is nekem túl elhúzott volt, a végén már előre lapoztam, mert nem bírtam kivárni mire eljut a megoldáshoz.
A másik pedig, hogy kicsit túl sok volt a brutalitás benne, de hogy pozitívat is mondjak róla a hangulata és az, hogy miután letettem a könyvet utána is még eszembe jutott a történet abszolút pozitív és mégiscsak tud valamit az író.
Természetesen ez is sorozat lesz, azt viszont még nem tudom, hogy folytatom e. A főszereplőt -Fabian Risk- megkedveltem, úgyhogy lehetséges.
Aki bírja a brutális krimiket és van türelme kivárni a végkifejletet, annak csak ajánlani tudom.

Értékelés: 5/3,5
Kiadó: Animus, 2017
Fordította: Annus Ildikó

A nő a tízes kabinból

"Lo Blacklock újságíró, egy utazási magazinnál dolgozik. Izgalmas előrelépési lehetőség áll előtte: eltölthet egy egész hetet egy VIP-luxushajóúton. Kezdetben Lo kitűnően érzi magát, a kabinok elegánsak, a vacsorák, a partik fényűzőek, a társaság előkelő. De ahogy telik, múlik az idő, hűvös szelek fújják át a hajót, szürke ég telepedik a fedélzetre, és Lo olyan eseménynek lesz szemtanúja, amit korábban csak a rémálmaiban tudott volna elképzelni. Egy nőt kidobnak a hajóból. 

Az utasok mind bebiztosítják magukat, a hajó pedig úgy szeli tovább a hullámokat, mintha mi sem történt volna. Egyedül Lo próbál elkeseredetten választ találni a kérdéseire, és felfedni az igazságot: valami szörnyűségeset…"



Elég hamar sorra kerítettem az írónő újabb könyvét, itt is látszik, hogy hatással volt rám. Szerencsére nem kellett csalódnom, hozta azt a hangulatot, amit az előző könyvébe már megszoktunk.
A történet maga nekem kicsit furcsa volt. Érdekesen indult és értem én, hogy nem lehet egyből belevágni a közepébe, de nem értettem, hogy hogy fog ebből az kikerekedni, amit a fülszöveg is elárul. Aztán ahogy haladtak az események úgy kezdett kibontakozni a cselekmény és igazából a közepe, vége felé kezdett izgalmassá válni. Végül pedig egy váratlan csavar került a végére, ami meglepett. Ennek ellenére nem nyerte el a tetszésem  teljesen.
Összességében ez egy jó és izgalmas könyv, csak az elején kell túlesni valahogy.
Ha választanom kellene, akkor inkább az előző könyvét ajánlanám, nekem az jobban tetszett.

Értékelés: 5/4
Kiadó: Gabo, 2017
Fordította: Benedek Leila

Anna Gavalda: Billie

"Anna Gavalda a rejtőzködőknek ajánlja ezt a regényét. „A láthatatlanság harcosainak", akik a társadalom peremére kerültek, és „reggeltől estig levegő után kapkodnak", ha nagy küzdelmek árán mégis meg szeretnék valósítani önmagukat. Egyik főhősét Francknak hívják – mert a fiú anyja imádta Franck Alamo énekest. A másikat Billie-nek – mert a lány anyja rajongott Michael Jacksonért és a Billie Jeanért. Vagyis két külön világból érkező fiatal találkozik, akik mégis megértik egymás szenvedéseit: Franck a homoszexualitása miatt kerül kényelmetlen helyzetekbe, Billie a katasztrofális gyerekkora emlékeitől próbál megszabadulni. Anna Gavalda a rá jellemző lélektani érzékenységgel mutatja meg humorral és olvasmányosan, hogy hogyan lehet a folytonos kudarcok ellenére továbblépni, sőt napról napra megküzdve önmagunkkal és a lehúzó közeggel akár még kiteljesedni is." 


Régen olvastam már Gavaldát, volt 1-2 könyve ami annyira nem nyerte el a tetszésem. Az Édes életünk című művét például félbehagytam, nem kizárt, hogy a távoli jövőbe megpróbálkozok vele újra.
Összességében azonban jó szívvel gondolok az írónőre. Ráadásul tavaly jelent meg az új novellája, Életre kelni címmel és gondoltam előtte bepótolom az elmaradásomat.

Ami nem mást, mint a Billie című könyve, ami valamiért kimaradt nekem, lehet, hogy okkal, ugyanis szenvedés volt ez a regénye.
A főszereplő Billie csapongásai, néhol nem tudtam kivenni, hogy mire gondol, a nyomasztó, elkeseredett hangulat, ami elfogott olvasás közbe.
Értem a mögöttes mondanivalóját és van mélysége a könyvnek, valamiért mégse nyert meg magának. Valahogy a lezárás is olyan lett, hogy adok is, de mégse.
Ez után a történet után muszáj lesz elolvasnom a Szerettem őt kisregényét, ez ugyanis a kedvencem az írónőtől. Remélem visszabillenti a mérleget és újult erővel tudom elolvasni az új könyvét.



Értékelés: 5/1,5
Kiadó: Magvető, 2015
Fordította: Tótfalusi Ágnes

Ruth Ware: Sötét erdő közepén

                                                         

"Nora tíz éve nem találkozott Clare-rel. Egy nap otthagyta az iskolát, és többet vissza sem nézett.
Aztán váratlanul meghívják Clare lánybúcsújára. Ezzel lehetőséget kap arra, hogy végre lezárja a múltat…
De a dolgok rosszul alakulnak. Nagyon rosszul.
Van, ami nem maradhat örökké titokban."

Belekezdtem könyvekbe és valahogy egyik se fogott meg, aztán megláttam a polcon ezt a könyvet, gondoltam miért ne, krimi, az mindig leköt, tegyünk egy próbát.
Nem gondoltam, hogy ennyire beszippant. Ez egy zseniális könyv. Az idei év első olyan könyve, ami megfogott a stílusával és nem tudtam letenni, aztán a végén már késleltettem az olvasását, hogy minél tovább tartson.

Nem kimondott krimi ez, van benne thriller is jócskán. Tetszett az üvegház, az erdő közepén, a világtól elzárva. Mindig szerettem volna eltölteni pár napot egy ilyen házba. A könyv cselekménye is nagyrészt itt játszódik, szinte ott voltam én is a szereplőkkel együtt és velük együtt fejtegettem, hogy mi lehet a rejtély kulcsa.
Aki egy izgalmas, lebilincselő könyvre vágyik, annak csak ajánlani tudom. A borító és a cím pedig telitalálat, hűen tükrözi a történetet.

Kíváncsi vagyok a tavaly megjelent könyvére is /A nő a tízes kabinból/. Ha az is ilyen jól megírt sztori, akkor lesz egy újabb kedvenc írónőm.

"Sötét erdő közepén, sötét ház áll,
Sötét házban sötét kis szoba,
Sötét kis szobában sötét szekrény őrzi
A sötét titkokat."

"Futhatsz, de el nem menekülhetsz."

Értékelés: 5/4,5

Kiadó: Gabo, 2016

Fordította: Szabó Luca

Eleanor Oliphant köszöni, jól van

"A fura lány, Eleanor Oliphant élete óraműpontossággal működik, és tökéletesen üres. Emberi kapcsolata csak anyukával van, akivel minden héten egyszer beszél telefonon, és attól is csak az ekcémája lesz rosszabb. Neki minden éppen így jó; köszöni, jól van. Egy nap azonban meglátja a tökéletes férfit, aki még talán anyukának is tetszene, és onnantól kezdve mindent megtesz, hogy kapcsolatba kerülhessen kiszemeltjével. Ebben viszont folyton megzavarja bosszantó új kollégája, Raymond, akit a kiszámíthatatlan események újra és újra az útjába sodornak. Az események felgyorsulnak Eleanor körül, aki harmincévesen kész végre szembenézni az addig mélyen magába temetett gyermekkorával…"


Először a cím és a borító fogott meg, aztán elolvastam a fülszöveget és azt mondtam, hogy nekem ez a könyv kell.
Jó volt végre egy olyan főszereplőről olvasni, aki furcsa, különc és van mersze vállalni önmagát.
Tetszett, ahogy kialakult Eleanor és Raymond kapcsolata, viszont Eleanor és az anyukája közötti beszélgetések néhol már idegesítettetek.
A végén még meglepetést is tudott okozni az író, nem semmi volt az a csavar amit beletett. Azért végül jobb, hogy Eleanor nyitottabb lett, változtatott nemcsak a külsején, hanem a dolgokhoz való hozzáállásán is, köszönhetően ez Raymondnak is.
Tetszett, kikapcsolt, szórakoztatott, nem bántam meg, hogy a polcomra került.

"Egy ábrándban bármit megvalósíthatunk, bármit az égvilágon."

"Tapasztalatból tudtam, hogy az élet soha nem kínál egyenes utat, úgyhogy megpróbáltam előrevetíteni a várható nehézségeket, és kivédeni őket."


Értékelés: 5/4,5
Kiadó: Ventus Libro, 2017
Fordította: Szalai Virág

Marina

"1980, Barcelona. Óscar Drai, egy óvárosi bentlakásos intézet lakója szívesen barangol az iskola környékén omladozó régi paloták közt. Egy alkalommal be is merészkedik az egyik elhagyatottnak látszó épületbe, ahol a látszat ellenére laknak: egy festőművész és kamasz lánya, az írói ambíciókat dédelgető bátor, szépséges Marina.
A két fiatal közt szerelmes barátság szövődik, és a lány egyszer elviszi Óscart a titokzatos árnyakkal teli régi temetőbe. Az egyik sírhoz rendszeresen kijár egy lefátyolozott személy, akiről nem lehet tudni, nő-e, férfi-e vagy inkább kísértet. Letesz egy szál virágot, aztán ellebeg.
A síron nincs név, csak egy szétterjesztett szárnyú fekete pillangó vésete.
Óscar és Marina a jelenést követve további fekete pillangók nyomára jut, és vérfagyasztó kalandokba keveredik."

Zafón hihetetlenül jól ábrázol és adja vissza a hangulatot.
Egy molyos kihívásnak köszönhetően nem halogathattam tovább az olvasását és nem bántam meg. Már régóta a polcomon vesztegel és egyszer el is kezdtem olvasni, valahogy akkor nem erre vágytam, most viszont megfogott a hangulata és nem eresztett. Ahogy elkezdtem olvasni, tudtam, hogy baljós hangulatú könyv lesz, arra viszont nem számítottam, hogy ennyire szomorú is. Pozitívuma viszont, hogy nem húz le teljesen, mert pozitívan próbálja szemlélni a dolgokat. Összességében tetszett és annak ellenére, hogy nem hosszú könyv teljes, egész történetet kapunk.
Rájöttem, hogy Az Elfeledett Könyvek Temetője sorozatát még nem olvastam teljes egészében, a hiányzó részeket meg is rendeltem, kíváncsi vagyok, hogy egymás után olvasva milyen lesz.
Olvassátok a könyveit, csak ajánlani tudom.

"Aki nem tudja, merre tart, az sehová sem érkezik meg"

"Lelkünk padlásán valamennyien őrzünk egy-egy titkot. Íme itt az enyém"

"Marina egyszer azt mondta, hogy csak arra emlékszünk, ami sosem történt meg"


Értékelés: 5/4,5
Kiadó: Európa, 2016
Fordította: Tomcsányi Zsuzsanna