2018. február 23., péntek

Anna Gavalda: Billie

"Anna Gavalda a rejtőzködőknek ajánlja ezt a regényét. „A láthatatlanság harcosainak", akik a társadalom peremére kerültek, és „reggeltől estig levegő után kapkodnak", ha nagy küzdelmek árán mégis meg szeretnék valósítani önmagukat. Egyik főhősét Francknak hívják – mert a fiú anyja imádta Franck Alamo énekest. A másikat Billie-nek – mert a lány anyja rajongott Michael Jacksonért és a Billie Jeanért. Vagyis két külön világból érkező fiatal találkozik, akik mégis megértik egymás szenvedéseit: Franck a homoszexualitása miatt kerül kényelmetlen helyzetekbe, Billie a katasztrofális gyerekkora emlékeitől próbál megszabadulni. Anna Gavalda a rá jellemző lélektani érzékenységgel mutatja meg humorral és olvasmányosan, hogy hogyan lehet a folytonos kudarcok ellenére továbblépni, sőt napról napra megküzdve önmagunkkal és a lehúzó közeggel akár még kiteljesedni is." 


Régen olvastam már Gavaldát, volt 1-2 könyve ami annyira nem nyerte el a tetszésem. Az Édes életünk című művét például félbehagytam, nem kizárt, hogy a távoli jövőbe megpróbálkozok vele újra.
Összességében azonban jó szívvel gondolok az írónőre. Ráadásul tavaly jelent meg az új novellája, Életre kelni címmel és gondoltam előtte bepótolom az elmaradásomat.

Ami nem mást, mint a Billie című könyve, ami valamiért kimaradt nekem, lehet, hogy okkal, ugyanis szenvedés volt ez a regénye.
A főszereplő Billie csapongásai, néhol nem tudtam kivenni, hogy mire gondol, a nyomasztó, elkeseredett hangulat, ami elfogott olvasás közbe.
Értem a mögöttes mondanivalóját és van mélysége a könyvnek, valamiért mégse nyert meg magának. Valahogy a lezárás is olyan lett, hogy adok is, de mégse.
Ez után a történet után muszáj lesz elolvasnom a Szerettem őt kisregényét, ez ugyanis a kedvencem az írónőtől. Remélem visszabillenti a mérleget és újult erővel tudom elolvasni az új könyvét.



Értékelés: 5/1,5
Kiadó: Magvető, 2015
Fordította: Tótfalusi Ágnes

2018. február 22., csütörtök

Ruth Ware: Sötét erdő közepén

                                                         

"Nora tíz éve nem találkozott Clare-rel. Egy nap otthagyta az iskolát, és többet vissza sem nézett.
Aztán váratlanul meghívják Clare lánybúcsújára. Ezzel lehetőséget kap arra, hogy végre lezárja a múltat…
De a dolgok rosszul alakulnak. Nagyon rosszul.
Van, ami nem maradhat örökké titokban."


Belekezdtem könyvekbe és valahogy egyik se fogott meg, aztán megláttam a polcon ezt a könyvet, gondoltam miért ne, krimi, az mindig leköt, tegyünk egy próbát.
Nem gondoltam, hogy ennyire beszippant. Ez egy zseniális könyv. Az idei év első olyan könyve, ami megfogott a stílusával és nem tudtam letenni, aztán a végén már késleltettem az olvasását, hogy minél tovább tartson.

Nem kimondott krimi ez, van benne thriller is jócskán. Tetszett az üvegház, az erdő közepén, a világtól elzárva. Mindig szerettem volna eltölteni pár napot egy ilyen házba. A könyv cselekménye is nagyrészt itt játszódik, szinte ott voltam én is a szereplőkkel együtt és velük együtt fejtegettem, hogy mi lehet a rejtély kulcsa.
Aki egy izgalmas, lebilincselő könyvre vágyik, annak csak ajánlani tudom. A borító és a cím pedig telitalálat, hűen tükrözi a történetet.

Kíváncsi vagyok a tavaly megjelent könyvére is /A nő a tízes kabinból/. Ha az is ilyen jól megírt sztori, akkor lesz egy újabb kedvenc írónőm.



Képtalálat a következőre: „üvegház az erdőközepén”
"Sötét erdő közepén, sötét ház áll,
Sötét házban sötét kis szoba,
Sötét kis szobában sötét szekrény őrzi
A sötét titkokat."


"Futhatsz, de el nem menekülhetsz."


Értékelés: 5/4,5
Kiadó: Gabo, 2016
Fordította: Szabó Luca