2013. március 16., szombat

Jay Asher: 13 okom volt




Mikor Clay Jensen hazaér az iskolából, egy különös csomagot talál a verandán, amit neki címeztek. A csomagban néhány kazettára bukkan, amiket Hannah Baker - osztálytársa és titkos szerelme - készített, aki két héttel korábban öngyilkosságot követett el. Hannah elmondja, hogy tizenhárom oka volt annak, hogy úgy döntött, véget vet az életének. Clay az egyik. Ha meghallgatja a kazettákat, megtudja, miért. Clay egész éjszaka ide-oda bolyong a városban Hannah szavait hallgatva. Tanúja lesz a lány fájdalmának, és megtudja az igazságot saját magáról - az igazságot, amivel soha nem akart szembenézni.





Sokkal szomorúbb történetre számítottam, nem mondom, hogy nem volt az, de nem annyira, mint amennyire gondoltam, hogy az lesz. Érdekes volt belelátni, hogy mi játszódik le egy olyan fiatal lány fejébe, mint Hannah, akinek szinte semmi oka nincs, hogy öngyilkos legyen. Mégis, ahogy megmagyarázta a történteket, hogy mit tettek vele, valamennyire megérti az ember a tettét és nem ítéli el rögtön. Ennek ellenére szerintem akkor sem ez lett volna a megoldás, főleg, hogy volt olyan ember az életébe, aki mellette állt, csak későn találtak egymásra. Ő az a srác, akinek a szemszögéből olvashatjuk a történetet és ő az, aki hallgatja azokat a kazettákat, amiket Hannah az utókorra hagyott és elküldött azoknak, akiket érint.
Számomra nagyon elgondolkodtató és tanulságos történet volt. Szeretem az ilyen könyveket, amik még napok múlva is eszembe jutnak és elgondolkodok rajtuk. Abszolút kedvenc lett.
Tetszett a könyv végén az íróval készített interjú. Főleg azért is tetszett ez a könyv, mert nagyon jól van megírva és ahogy az író is mondja  a könyv végén, egyes helyzetekbe saját tapasztalatot is beleírt és talán pont ettől olyan jó. A lényeg hogy csak ajánlani tudom ezt a könyvet és a borító is nagyon el lett találva, illik a történethez.


Értékelés: 5/5
Kiadó: Könyvmolyképző, 2010

2 megjegyzés:

  1. Ha ezt a könyvet 16 évesen olvasom, még akkor sem tudtam volna azonosulni az öngyilkos főhősnővel. Látszatproblémái voltak, önmagának generálta csak a feszültséget, buta volt. Ugyanakkor a pszichológiában valamennyire jártas vagyok, és tudom, mindenki máshogy éli át a vele megesetteket, emellett különféleképp is reagálnak az egyes egyének. Függetlenül ettől én rossz kritikát írtam róla, mert szerencsétlenre sikerült.

    VálaszTörlés
  2. Elolvastam, hogy te mit írtál és nem mondanám, hogy rossz kritika lenne. Szerintem pont ezért jó ez a könyv, mert mindenkiből más hatást vált ki. Attól függően, hogy volt-e hasonló helyzetben vagy nem és ha nem is volt, akkor is megérti valamennyire.

    VálaszTörlés