Év végi összegzés-2017

A Goodreads könyves oldalon a kihívást teljesítettem, 65 könyvet határoztam meg egész évre és nemhogy sikerült teljesítenem, de még túl is teljesítettem, 71 elolvasott könyv lett a vége.
Idén próbáltam feszegetni a határaimat, sok pszichothrilleres könyv a kezembe került és a szépirodalom felé is jobban kacsintgattam, az utóbbit jövőre mindenképp folytatom, hiszen a könyvtárból kivett könyvek még várnak rám és ott vannak a polcomon lévők is.
Rengeteg olyan könyv jelent meg idén, ami felkeltette a kíváncsiságom, jócskán bővült a várólistám/kívánságlistám. Remélem a január ilyen szempontból is nyugis lesz és sikerül felzárkóznom.

Idén aktívabb voltam könyves események, molyos kihívások terén, amit jövőre is folytatni szeretnék.
Olvasás részről pozitívan zárom ezt az évet, fedeztem fel új írókat: Nicolas Barreau, Angela Marsons, Alessandro Baricco, Charles Bukowski, Jenna Evans Welch, akiknek a többi könyvét is el fogom olvasni.
Sikerült olvasnom a kedvencem íróim könyvei közül is. Például Karen Rose: Közelebb, mint hinnéd könyve nagyon tetszett, Harlan Coben könyvei nem voltak annyira maradandóak, de hozta az elvártat, ugyanilyen volt Lawrence Block is és Guillaume Musso: Az angyal hív c. könyve sem volt rossz, de mást vártam tőle.

Vásárlás szempontjából elszabadultam idén, többet költöttem könyvekre, mint 2016-ban. 30 könyv beszerzésem volt, ebben azért van ajándék, potya könyv és egy recenziós is. Lett két dedikált könyvem, aminek nagyon örülök.

A fogadalmam jövőre, hogy most már tényleg olvasok angolul is és a blogommal is jobban foglalkozom, megpróbálok több könyvről értékelést írni, meglátjuk.

Elit játszma

                                         Molly Bloom: Elit játszma

"Az Elit játszmában Molly Bloom részletesen felfedi, hogyan építette fel a világ egyik legexkluzívabb, illegális pókerbirodalmát, ahol óriási tétekben folyt a játék. Sztorija bennfentes beszámoló a mértéktelenségről és a veszélyek vállalásáról, a csillogásról és a mohóságról.
A 2000-es évek végén Molly Bloom, ez a csinos, húszas éveit taposó, barna hajú fiatal nő futtatta Hollywood legmagasabb beugrójú, legfelkapottabb pókercsatáit. Egy személyben ő volt a játék házigazdája, oroszlánszelídítője, ügynöke és éltető oxigénje. Mindenki be akart jutni hozzá, de csak keveseknek adatott meg, hogy belépjenek a szentélyébe.
Több százmillió dollár cserélt gazdát az asztalánál, volt, aki elképesztő összegeket nyert, és volt, aki bukott. Molly játéka a hírességek játéka lett: celebeké, üzleti moguloké, milliomosoké. A kártyacsatákat fényűző, pompás kilátással rendelkező, ízlésesen berendezett lakosztályokban szervezte meg. Magánrepülőgépen utazgatott, elegáns éttermekben vacsorázott, hollywoodi filmstúdiók vezetőivel barátkozott, jóképű, befolyásos férfiak csapták neki a szelet, tudomással bírt a legkényesebb pletykákról, míg aztán össze nem omlott körülötte minden.
Az Elit játszma betekintést nyújt a póker csillogó és izgalmas világának színfalai mögé, abba az életbe, amelyet Molly magának teremtett, majd elveszített – és megismerhetjük mindazt, amit eközben saját kárán megtanult."


Jó stílusban megírt történet ez, izgalmas volt belelátni ebbe a világba. Igaz helyenként nekem kicsit elnyújtott volt, néhol túlságosan belement a póker szabályokba és az ezzel kapcsolatos tudnivalókba, de ezt leszámítva olvastatta magát.
Tetszett, bár felvetődött bennem, hogy mennyi a valóság és mennyi a fikció a könyvben.
Akit érdekel a póker világa és egy gördülékeny, szinte letehetetlen könyvre vágyik, annak csak ajánlani tudom.

Kíváncsi vagyok a filmre is, ami majd csak jövőre jön, de trailer alapján érdekesnek tűnik.

Értékelés: 5/4,5

Kiadó: Agave, 2017

Fordította: Rácz Péter

24 órás read-a-thon

ColourfulFantasy blogján láttam meg ezt a kihívást. A lényege, hogy egy nap alatt olvassunk el egy könyvet. Lassan olvasós ember vagyok, de gondoltam miért ne, tegyünk egy próbát. Majdnem összejött, több, mint a feléig eljutottam a könyvnek. Úgyhogy összességében sikeresnek könyvelem el ezt a kihívást és másnap be is fejeztem a könyvet. Erről lenne szó:

Arnaldur Indriðason: Vérvonal

 "Reykjavíki lakásán gyilkosság áldozata lesz egy idős férfi. Erlendur, a nyomozó különös üzenetet talál a holttesten, s egy fiók mélyéről előkerülő, elmosódott fotó is gyanús a számára. Erlendurnak nem sokat kell kutakodnia a halott férfi múltjában, hogy kiderüljön: negyven évvel ezelőtt valaki feljelentette nemi erőszakért. De van-e valami köze ennek a régi, nem bizonyított ügynek ahhoz, hogy betörték a koponyáját? Hiszen egy, az idős ember által esetleg tetten ért besurranó tolvaj is lehetett a gyilkos. Erlendurnak régi, fájó sebeket kell feltépnie a válaszért, miközben magánéletében is épp elég az elrendeznivaló."

Nem olvastam még az írótól, ez volt az első könyvem, annyira nem volt rossz, de nekem kicsit nyomasztó volt. 

Értékelés: 5/3,5

Kiadó: Animus, 2015

Fordította: Tótfalusi István

Lawrence Block

Újra felfedeztem magamnak Lawrence Block-ot, zseniális író, aki szereti a krimit, annak csak ajánlani tudom.
Nemrég ledaráltam - elég hamar - egymás után a Matthew Scudder sorozat még nem olvasott részeit, mert most ez kellett, egy jó stílusú krimi.
Viszont bajban vagyok, mert kifogytam a könyveiből, jöhetne tőle már egy újabb regény. Még a Bérgyilkos sorozatából hátravan két rész, de az eddig olvasott részek valahogy nem tetszettek, csak azért fejezem be, mert rajongója vagyok.



Tánc a mészárszéken

"Matt Scudder szerint senki sem állhat az erkölcs és a törvény fölött pénze, hatalma és befolyása miatt, éppen ezért azonnal igent mond, amikor megbízzák azzal, hogy derítse ki, Richard Thurman valóban megölte-e gyönyörű és terhes feleségét – és még meg is úszta a gyilkosságot. A kérdésre meglehetősen egyszerű a válasz, csakhogy New York nem az a város, ahol az ember bármit könnyen megkaphat. Scudder, amikor még keményen piált, a város minden utcasarkán otthagyott egy darabot a lelkéből, ám ez az ügy mindennél mocskosabb, amit a Nagy Almában megtapasztalt. A nyomokat követve eljut a város szexiparának legaljára, ahol egy fiatal gyerek élete nem más, mint egy árucikk, amit meg lehet venni, tönkre lehet tenni… aztán elpusztítani."

A halál völgyében

"Jerry Broadfield azt hiszi magáról, hogy jó zsaru. De amikor megkeresi a manhattani különleges ügyészt, hogy kipakoljon a rendőrségi korrupcióról, kollegái érthető módon megneheztelnek rá. Jerryt ez egészen addig nem nagyon érdekli, amíg egy halott prostituáltat nem találnak a lakásában.
Mondhat bármit, senki nem hisz neki. Kivéve Matthew Scuddert, aki ugyan nem kedveli Jerryt, de számára az igazság mindennél fontosabb, így nyomozni kezd. Akár a zsaruk akarata ellenére is. Scudder sejti, hogy nehéz dolga lesz. Azt is sejti, hogy ha meg akarja találni a gyilkost, akkor New York legmélyebb bugyraiba kell alászállnia, mert egy ártatlan emberen valakinek segíteni kell. Még akkor is, ha ezt senki sem akarja."

Nyolcmillió halál

"Matt Scudder küzdelme korántsem ért véget az alkohollal. Az életbenmaradás könnyebbnek tűnik, mint a józanság. Ekkor keresi meg egy prostituált, hogy segítsen neki szakítani a stricijével. Scudder segít, a nőt azonban brutálisan megölik. Gyilkosának felkutatásával nem más bízza meg, mint a nő volt stricije. Scudder ismét lemerül a város legsötétebb, pokoli bugyraiba, ahol az erőszak és a pénz az úr. New York a nyolcmillió halál városa, és ezzel nap mint nap szembesülnie kell. "

Sírok között

"A nagymenő drogkereskedő Kenan Khoury gazdag ember, így nem csoda, hogy felesége emberrablók céltáblájává válik. Kenan kifizeti a váltságdíjat, feleségét pedig visszajuttatják hozzá az emberrablók – darabokban. Mivel a drogkereskedő nem fordulhat a rendőrséghez, Matt Scudder segítségét veszi igénybe, akinek először azt kell kiderítenie, hogy mi lehetett az emberrablók valódi indítéka. Scudder hamarosan két, kegyelmet nem ismerő szadista pszichopata nyomában találja magát, akiknek végzetesen beteg és kegyetlen játéka csak most kezdődött el."

Tánc a mészárszéken és a Nyolcmillió halál nem okozott maradandó élményt és A halál völgyében sem jött be annyira. Hozta a szokásos, elvárt papírformát, de valahogy a történet maga nem nyerte el a tetszésem.

A Sírok között című könyvét viszont alig vártam, hogy olvashassam. Kicsit nehezen indultak be az események, de egy idő után szerencsére elkezdett pörögni és csak kapkodtam a fejem. Hangulata és stílusa ugyanaz volt, mint az eddigiek, ezért aztán jó volt olvasni, de nem ez lett a kedvenc részem.

Összességében szerettem a Matthew Scudder sorozatot,voltak letehetetlen részek és voltak kevésbé jók, de mindig kikapcsolt és hozta azt, amit egy jó krimitől várok.