Guillaume Musso: Az angyal hív

"New York. Kennedy repülőtér. A zsúfolt csarnokban egymásnak ütközik egy férfi és egy nő. Némi vita után mindketten folytatják útjukat. Madeline és Jonathan korábban soha nem találkozott, és soha nem kellett volna viszontlátniuk egymást. De a holmijukat összeszedve véletlenül elcserélik a mobiljaikat. Mire észreveszik a tévedésüket, már 10 ezer kilométer választja el őket egymástól: a nőnek virágboltja van Párizsban, a férfi egy San Franciscó-i éttermet vezet. Kíváncsiságuknak engedve mindketten átnézik a másik telefonjának tartalmát. Kettős indiszkréció és egy nagy felfedezés: életüket összeköti egy titok, amelyről azt hitték, sikerült örökre eltemetniük."

Az író régi könyveire visszaemlékezve a stílusa és a történetének a hangulata is más lett, talán emiatt volt nekem egy kicsit csalódás ez a történet, mást vártam.
Ráadásul a fülszöveg alapján nem gondoltam, hogy ilyen mély tartalmú könyv lesz ez. Mindezek ellenére azért tetszett. A sors itt is szerepet játszik, vannak benne elgondolkodtató részek, olvasmányos, megéri elolvasni és még mindig nagyon jó írónak tartom, csak ajánlani tudom.

Két könyve még hátravan, az egyik a Mi lesz velem nélküled?, a másik az új regénye a Holnap, ezekről is mindenképp írni fogok. Kíváncsian várom, hogy ezeknek milyen lesz a hangulata és a stílusa.

„Létünk nagy gyötrődése onnét származik, hogy örökösen egyedül vagyunk, és minden erőfeszítésünk, minden tevékenységünk arra irányul, hogy magányunkból kimeneküljünk.”
Guy de Maupassant

"Sokáig boldogtalan voltam. Valahányszor igazán szomorú lettem, egy Victor Hugónak tulajdonított mondatba kapaszkodtam, amit bemásoltam a naplóm első oldalára: „Egy életnek azok a legszebb évei, amelyeket még nem élt meg az ember."

Értékelés: 5/4
Kiadó: Park, 2016
Fordította: V. Detre Zsuzsa

​Kaithy Reichs: Csont és vér

"Temperance Brennan, miután a házassága tönkrement, Kanadába költözött, hogy új életet kezdjen. Montrealban dolgozik törvényszéki antropológusként. A lánya egyetemre jár az Egyesült Államokban, így az egyedülálló Tempe, aki sikeresen kilábalt alkoholizmusából, minden idejét a munkájának szenteli. 
A város egyik parkjában szemeteszsákokba csomagolt, oszló emberi maradványokat találnak. A szörnyű lelethez Tempe-et riasztják, akiben – egy korábbi eset kapcsán, bizonyos hasonlóságok alapján – felmerül a gyanú, hogy talán nem elszigetelt bűntényről van szó. Nyomozni kezd maga is, jóllehet rendőr kollégái ezt nem nézik jó szemmel, túlbuzgóságának tudják be a dolgot. Ám dr. Brennan szívósan kutakodik, s egyre több nyomra bukkan. Lehet, hogy sorozatgyilkos garázdálkodik a városban?
Az újabb áldozatok felbukkanása arra mutat, hogy mégiscsak Tempe-nek van igaza, aki maga is halálos veszélybe kerül…"

A 3. résszel kezdtem anno és nem fogott meg annyira, hogy elkezdjem sorba olvasni a sorozatot. Nemrégiben mégis kivettem a könyvtárból az első részt, hogy újra megpróbálkozzak vele, de ismételten nem kapott el a gépszíj. Ez a sorozat nem nekem íródott. Nem mondom, hogy nem voltak benne jó részek, de nekem túlságosan elnyújtott volt és hosszú, ha rövidebb lett volna, kevesebb olyan résszel ami engem annyira nem fog meg, akkor nem lett volna gond, de így...

Értékelés: 5/3,5
Kiadó: Ulpius-ház, 2011
Fordította: Szabados Tamás

Összeomlás

B. A. Paris: Összeomlás

  "Ha önmagadban sem bízhatsz, kiben bízhatsz?
Azon az éjszakán kezdődött az erdőben.
Cass Anderson nem állt meg segíteni annak a nőnek az autóban, és az a nő immár halott.
Azóta néma telefonhívások teszik pokollá Cass életét, és biztos benne, hogy figyelik.
A bűntudat lassan felemészti, kezd mindent elfelejteni. Hogy bevette-e a gyógyszerét, hogy mi a háza biztonsági berendezésének a kódja, vagy hogy volt-e vér azon a késen a konyhában."


A szerző előző könyve - Zárt ajtók mögött- után biztos voltam benne, hogy a következő könyvét is felteszem a listámra.
Ez az irománya szintén jó kis pszicho thriller lett, tetszett, viszont a közepe táján enyhén lassú víz partot mos jellegű volt, aztán a végén begyorsult és váratlan fordulattal lezárta.
Egy kicsit az az érzésem is megvolt, hogy hasonlít az előző könyvére, mintha más háttérrel, de ugyanazt írta volna meg, ennek ellenére a feszültség keltés és a hangulat ebben a könyvében is átjött. Nem is tudtam egyhuzamba olvasni sokáig, mert kissé nyomasztó volt.
Aki egy jó kis pszicho thrillerre vágyik, annak jó szívvel ajánlom.


Értékelés: 5/4
Kiadó: Művelt Nép, 2017
Fordította: Gálvölgyi Judit