Elfojtott sikoly

"Ötágú csillagot alkottak a kis bucka körül. Csak ők tudták, hogy a frissen felásott föld sírgödröt takar. A fagyott földet ásni olyan volt, mintha kőbe akartak volna vésni valamit, ezért felváltva dolgoztak. Mindenkire sor került. Mind az ötükre. Ha felnőtt méretű gödröt kell ásniuk, az tovább tartott volna.
Kézről kézre járt az ásó. Volt, aki tétován, habozva fogta meg, mások biztosabb kézzel. De senki sem ellenkezett, és senki sem szólt egy szót sem. Tisztában voltak vele mindannyian, hogy egy ártatlan életet vettek el, de az egyezség megköttetett: a titkaikat el kell temetni!
Amikor megtelepedtek a sírhanton a szállingózó hópihék, a csoport tagjainak hátán végigfutott a hideg. Aztán ment ki-ki a dolgára: az öt emberalak lábnyomai csillagot tapostak a friss, ropogós hóba.
Elvégeztetett."

Ez egy durva könyv, de tetszett. Ugyan a vége felé volt olyan fejezet amit én feleslegesnek éreztem és nem is értettem, hogy miért kellett. Illetve néhol volt olyan érzésem, hogy kicsit túlírt egy-két rész és túl sokat akart kihozni ebből a történetből. Oké, hogy gyermekotthon, elhagyott gyerekek és végülis elég jól összehozta ezt a témát egy izgalmas, nyomozós alaptörténettel, de volt ami már sok volt szerintem.
Való igaz, hogy ez nem csak egy egyszerű krimi, kissé megterhelő, de olvastatta magát.
Az írónő újabb könyvét is el fogom olvasni, mert a stílusa jó és kíváncsi vagyok, hogy tudja e tartani a színvonalat.


Értékelés: 5/4
Kiadó: General Press
Kiadás éve: 2015

Szorul a hurok

"A Cowboy mindannyiszor szakszerű, bonyolult hurkot készít, gondosan elrendezi az áldozat ruháit, lesimítja az ágyneműt, és miután végzett, bezárja maga mögött az ajtót. A motelszobához kiérkező rendőrök ismételten biztosítják a tetthelyet, a helyszínelők rögzítik a nyomokat, amelyek megint csak semmi érdemlegessel nem szolgálnak. Tracy Crosswhite nyomozó és a csapata azon van, hogy megtörje ezt az ördögi kört, mert mintha mindig akadna egy újabb hulla: valaki sorra szedi az áldozatait Seattle bárjaiban. Amikor azonban Tracy taktikát váltva végigböngészi a régi ügyek aktáit, hátha talál valami egyezést, egy olyan gyilkosság dokumentumaira bukkan az archívumban, amelyet nyomozásvezetőként a mostani főnöke, Nolasco százados írt alá. A felettese ekkor azonnal elveszi tőle az ügyet. Pusztán a köztük dúló hatalmi harc miatt állítja félre Tracyt, vagy valami rejtegetnivalója is van? Egyvalami azonban tény: a gyilkos már évekkel ezelőtt a városban portyázhatott. De vajon lesz-e valaki, aki végre a Cowboy nyakába veti a hurkot, ha a legelhivatottabb nyomozó a kispadról figyeli az események alakulását?"

Idén először kezembe akadt egy olyan könyv, ami tetszett és nem akarom lehúzni.
A világsikerek sorozatból ez az első könyv amit olvastam. Kíváncsi voltam, hogy milyen és nem kellett csalódnom, lehet, hogy még kezembe veszek pár ilyen típusú könyvet.
A cselekmény gördülékeny volt, olvastatta magát, megvolt a gyanúm az elkövetőre, végül nem találtam el, de közel voltam hozzá. 

Egy izgalmas krimi, amit csak ajánlani tudok.

Értékelés: 5/4

Kiadó: General Press

Kiadás éve: 2017

Papírhattyú

"Azt mondják, 21 nap kell hozzá, hogy kialakuljon egy szokás. Ez hazugság! A lány 21 napig kitartott. A 22. napon pedig mindent megadott volna a halál nyugalmáért. Mert azon a bizonyos 22. napon rájött, hogy az ő megmenekülése a biztos halált jelenti vagy az apja, vagy a szerelme számára. A Papírhattyú komor, mégis szívet melengető szerelmi történet, tele nyersességgel, intrikával és feszültséggel "

Valahogy most ez a könyv sem fogott meg. Ritkán olvasok Könyvmolyképzős könyvet, de fülszöveg alapján érdekesnek tűnt és gondoltam tegyünk egy próbát. Voltak benne olyan részek ami nekem már sok volt illetve olyan ami kiszámítható. A stílus viszont magával ragadott és amint letetettem, hogy pihentessem, valami miatt egyből folytatni akartam, ezért nem húztam le teljesen az értékelésnél, illetve a borító miatt, mert az nagyon tetszetős lett.

Egyszer olvasós kategória lett nálam

Értékelés: 5/3

Kiadó: Könyvmolyképző 

Kiadás éve: 2016

Bárcsak itt lennél

A fülledt hangulatú virginiai kisváros, Crozet olyan, mint egy nagy család. Mindenki mindenkiről mindent tud. Legalábbis eddig ezt hitték. Csakhogy mindenkinek megvannak a maga titkai. És van valaki, aki ölni is hajlandó ezért a titokért.
Hátborzongató gyilkosság kavarja fel az állóvizet. Egy forró nyári reggelen a városka egyik köztiszteletben álló polgárának szétroncsolt tetemét a saját betonkeverőjében találják meg. A szörnyű gyilkosságok ezzel nem érnek véget. Nyilvánvaló, hogy az elkövető helyi lakos. Valaki, akivel együtt golfoznak, teniszeznek, és akiben eddig maradéktalanul megbíztak. Többé senki nem bízhat meg senkiben...
A település pletyka központja a postahivatal. A harmincas éveiben járó Mary Minor Haristeen, becenevén Harry, a kisváros történetének legfiatalabb postamesternője. Harry, aki épp válófélben van, egyedül él a cicájával (Mrs. Murphy) és a kutyájával (Tee Tucker) Rossz szokása, hogy elolvassa a mások képeslapjait. Így jön rá, hogy a tettes a gyilkosság elkövetése előtt "figyelmeztetést" küld leendő áldozatának. A minden lében kanál Harry a gyilkos nyomába ered. Mrs. Murphy és Tucker is nyomok után szaglászik, hogy megvédje szeretett gazdiját. Harry nem is sejti, hogy házi kedvencei mindig egy lépéssel előtte járnak. A kis állatok hiába próbálják meg figyelmeztetni, nem érti. Így aztán saját magát is halálos veszélybe sodorja...


Ez nem az én könyvem volt. Egy könnyed krimire számítottam, amit meg is kaptam, de az túl sok volt, hogy az állatok beszéltek egymással. Ráadásul egybe is folyt és nem volt mindig egyértelmű, hogy most éppen az állatok vagy az emberek beszélgetnek.
Valahogy a krimi szál sem volt eléggé izgalmas, hiányzott nekem belőle valami és nem kötött le úgy, ahogy szerettem volna. Kár érte.


Értékelés:5/2
Kiadó: Művelt Nép
Kiadás éve: 2016

2017

Régen jártam erre, de most, hogy új év van úgy döntöttem, hogy tiszta lappal elkezdem újra, mert olvasmányokban idén sem lesz hiány.

Nézzük azért meg azt a bizonyos 2016-os évet. Sokkal több könyvet szerettem volna elolvasni, de végül 40 könyv lett belőle, ez nem baj, a semminél így is több.

Volt azért újraolvasásom is és mind a két könyv marad a listámon, szívesen újraolvasom, amikor olyan kedvem lesz, tehát nem csalódtam bennük


Abszolút kedvenceim a következők lettek:


Az összes többi olvasásom nagyrészt krimi, magamhoz képest is elég sokat olvastam tavaly, de volt köztük olyan, ami lebilincselő volt

Szóval lássuk mit tartogat ez az év olvasmányok terén, kíváncsian várom