"Izgalmasan elegyíti a múltat és a jelent. A létezőt és a visszahozhatatlant. Vonzza az olvasót, szellemeket idéz, hiszen az írónak ez a dolga. Hát még, ha bértollnok vagy szellemíró, mint Jenni Clark, aki talán éppen azért írja meg mások emlékiratait, mert a saját emlékei túl fájdalmasak hozzá. Mert kisgyerekként átélt egy olyan traumát, melynek feldolgozásában egy idős holland asszony gyerekkorának megidézése segíti.
Az asszony, akit Klarának hívnak, Jáva szigetén éli át a második világháborút, az édesanyjával és az öccsével a japánok fogságába kerül, egy civileket gyűjtő koncentrációs táborba, amely semmivel nem jobb más koncentrációs táboroknál. Paradicsomi állapotokból, egy gyönyörű jávai kert idillikus békéjéből csöppen oda. Túléli, és addig nem nyugszik, míg egészen más égtájon meg nem teremti újra a „paradicsomkertet”. Amit kívül vagy belül mindannyian keresünk, míg rá nem jövünk, hogy csak magunk építhetjük fel, valódi fájdalomból és örömből."
Nem szoktam ilyen témájú könyveket olvasni, ebbe most mégis belefutottam, de nem bántam meg. Igaz, hogy többet nem valószínű, hogy előfordul, de egyszer megérte.
Az írónőnek eddig 3 könyve jelent meg magyarul és nagyon más mindegyiknek a témája. Az első nyerte el a legjobban a tetszésem, de ez a könyve se rossz.
Annak ellenére, hogy a történet elgondolkodtató, tanulságos és komoly témát dolgoz fel valahogy nekem mégis hiányzik belőle valami. A fő témája a koncentrációs tábor amiről ugye nem egyszerű írni, ennek ellenére nagyon sok információt tudunk meg erről az időszakról.
Összességében nem bántam meg, hogy elolvastam.
A könyvet köszönöm a Sanoma kiadónak!
Kiadó: Sanoma, 2014
Értékelés: 5/4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése