Isabel Wolff: Mesés ruhák kalandjai

"Phoebe Swift mindig is saját vintage ruhaboltról álmodott. Minden apró részletet eltervezett, és igyekezett a legjobb tudása szerint berendezni új boltját, a legkisebb kalaptűtől egészen az igazi selyem nagyestélyikig. A Vintage Világ megnyitásakor úgy érezte, álmai megvalósulnak. Lelkes vásárlók lepték el a boltot, és egymás után próbálgatták a mesebeli ruhakölteményeket. Phoebe úgy érezte, végre révbe ért, ám múltjának egy tragikus eseménye árnyékot vetett új életére. 

Egy nap találkozott Thérèse-zel, a kedves, idős hölggyel, aki régi, szép és különleges ruhadarabjait kínálja eladásra, egyet kivéve, melytől nem hajlandó megválni. Ahogy Thérèse beavatja a kis kék kabát titkába, Phoebe egyre több párhuzamot fedez fel életük történetében, melyek segítségével utat találhat fájdalmai feldolgozásához, és akár egy új szerelemhez is…"



Azt kaptam, amit vártam ettől a könyvtől. Egyik kedvenc témámról szól a történet, úgyhogy nem volt nehéz megnyernie magának :) Sok mindent megtudunk a vintage ruhákról és érdekesen van tálalva, így unalmassá se válik a történet a könyv végére. Phoebe számomra egy szerethető főszereplő, aki követi az álmait és megnyitja a Vintage Világot, ahova én is szívesen betérnék bármikor :D
Igazából sok minden van a könyvben, ami elgondolkodtató és ez a történet nem csak a ruhákról és a divatról szól. Nagyon szép a borító, de ilyen szempontból kicsit megtévesztő is, hiszen így sokan nem veszik kézbe olyanok, akiket nem érdekel ez a téma.
Olvastam volna még, de lehet, hogy ez a történet így kerek és pont jókor van befejezve.
Összegezve, mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, még azoknak is, akiknek ez a téma nem annyira testhezálló. :)


A könyvet köszönöm a Sanoma Media Kiadónak!

Értékelés: 5/4,5
Kiadó: Sanoma, 2012

Elizabeth George: A nagy szabadítás

"Keldale ódon házainak és a házaknál is régebbi titkainak idilljét most a Scotland Yard detektívfelügyelőjének, egyúttal Asherton nyolcadik őrgrófjának érkezése zavarja meg. Lynley-t, valamint az eléggé visszataszító modorú Barbara Havers őrmestert azért küldték a helyszínre, hogy kinyomozzanak egy véres gyilkossági ügyet, ami teljesen feldúlta ennek a békés vidéknek a mindennapjait. Mert a kövér és csöppet sem vonzó Roberta Teysre a vasárnapi ruhájában, az ölében egy fejszével a tanyájuk csűrjében találnak rá, a lábai előtt apja lefejezett holttestével. A lány csak annyit mond: „Én voltam az. És nem bántam meg.”, aztán nem szólal meg többé. De ahogy Lynley és Havers egyre mélyebbre hatolnak ebben a sötét útvesztőben, és felfedik ennek a látszólag nyugodt angol falunak a titkos botrányait és elképesztő bűnügyeit, úgy kerülnek egyre közelebb a megoldáshoz – és szembesülnek közben saját életük kínzó rejtélyeivel is."

Amikor felkeltette a figyelmemet ez a könyv akkor azt hittem, hogy egy egyszerű krimit fogok kapni. Azonban sokkal több mindenről szól, mélyebb, elgondolkodtatóbb. A történet maga valamiért nem fogott meg, pedig csavaros, izgalmas, meglepő fordulatokkal és a vége is okoz meglepetéseket. Az egyik főszereplő Barbara Havers, engem majdnem a könyv végéig idegesített, annak ellenére, hogy a történet végére megváltozott és megvilágosodott. A társa viszont-, akivel együtt vezetik a nyomozást - Lynley szimpatikus figura volt :)

Nekem nem nyerte el annyira  a tetszésemet, mint amennyire vártam és nem hasonlítanám Agatha Christie-hez, ismerve a könyveit szerintem teljesen más stílusa van.

Értékelés: 5/3,5

Kiadó: Ulpius-ház,2010